2018. február 20., kedd

Mozgalmas hétvége

Szerintem még életemben nem volt olyan, hogy egész hétvégén volt valami programom, amit ráadásul élveztem is. Kezdődött azzal, hogy az új munkatársakkal megbeszéltük, hogy pénteken munka után menjünk étterembe. Kajálunk egy jót meg csacsogunk. Maradtunk végül 4-en úgy, hogy abból a csoportvezető, csoportvezető helyettes meg a csoportvezető férje na meg én. A férj nem munkatárs, ő csak jött. A kaja egész jó volt, végre megfelelő adagot rendeltem, mert ugyanahhoz a lánchoz mentünk akiknél a karácsonyi céges csapatebéd is volt (voltam ilyenen, bibi) és akkor sikerült beleválasztanom egy olyan tészta kajába, aminél kihoztak egy fél fogamra se elég adagot nem olcsón. (bár akkor a cég fizette) Most se volt olcsó, ráadásul szerintem elszámoltam magam, mert 1 számla volt, és olyan vicces figura az étterem, hogy úgy rémlik mindenféle adózás és szervizdíj nélkül szerepelteti az árakat az étlapon. Én meg az étlap alapján számoltam. Na mindegy, nem szóltak, hogy nyomi voltam. De kell a jó benyomás a csoportvezetőnél, így a minél gyakoribb program, barátkozás, hogyha felmerülne, hogy létszámcsökkentés ne én legyek az első gondolat. Bár elvileg harcolt értem mikor felvettek, mert a másik jelölt feleannyira se volt precíz, mint én plusz cégen belüli ember lett volna. Meglátjuk, a jövő zenéje. 

Most épp az utolsó elcserélt napjaimat töltöm. Reggeles lettem volna, de becseréltem délutáni műszakra és ezzel kb életet mentettek. A tegnapi nap borzadály volt. Vasárnap este még megnéztem a Büszkeség és balítéletet a tévében, mert mikor máskor kezdik adni, mint éjfélkor, de annyira jó volt. Viszont így az alvással tölthető óráim jelentősen lecsökkentek. El lehet képzelni mennyire voltam mosott szar. Nagyon. Csütörtök lesz mondjuk szép, mert ott meg muszáj reggelesnek lennem, mert megyek haza. Pénteken nyaki uh a pajzsmirigyem miatt, hogy ne csak az értékei legyenek nézve hanem meg is legyen skubizva.

De visszatérve a hétvégére, utána szombat reggel Dol üzenetére keltem, hogy van kedvem cirkuszba menni? Mivel már régóta szemeztem, hogy menni kellene és utoljára általános iskolásként voltam, így naná, hogy volt kedvem. És nagyon jó volt, a kedvenceimről itt egy videó:


Meglepő módon, de ők a bohócok. Csak semmi kiskocsi és piros dudaorr. Viszont cserébe majdnem rámléptek, mert az egyik számnál kergetőztek és felszaladtak a székek karfáján. De összeségében viccesek voltak. A többi előadó is tetszett, a magyar számot leszámítva. Mindenki ovációzott és hatalmas taps, gondolom, mert magyarok. De amúgy maga a szám... világhírű 20+2 lovas produkció. És borzalmas volt. Mármint a Fővárosi Nagycirkusz porondja egy olyan kis cuki családi méret. Oda körbe-körbe rohangálva csak nagyon szűkösen fér be az a 22 ló. Néhol látszott, hogy a lovaknak sem tetszik a zsúfoltság. Kész állatkínzás volt. És amúgy maga a szám is egy idő után unalmas volt, mert lényegében, mind a 20 lónál ugyanazt csinálta. Elkapott egy szalagot a hátukon, vagyis 18-nál sikerült is.  Dejó, oké, magyarok és a fiatal srác a produkció központi előadója. De akkoris. Azért nagy élmény volt (a nagymosást kivéve, mert lószagú lett minden ruhám :D) és egyre  jobban gondolkodom, hogy gyakrabban kellene menni és egyszer S.-t is el kellene rángatni hátha mégis tetszene neki. Mert amúgy mutattam a fenti videót és annyira nem volt lenyűgözve. Evan. Dol+1 és Will +1 fővel néztük, aztán hazafele meg jól eláztam, mert olyan szinten havazott, hogy ha megállok picit az utcán 5 percen belül hóembernek néztek volna. Durva volt. Leginkább azért, mert hazafele már érezhetően olvadt, szóval a buszmegállótól a lakásajtóig csúszkáltam a latyakban. Sikerült egyben hazaérni. 

Vasárnap pedig egy kis mozival zártuk a hétvégét. A Fekete Párducra mentünk, ezt kaptam csúsztatva Valentin napra. Még mindig oda meg vissza vagyok a szuperhősös filmektől. Bár azért már hallgatom, hogy mindig csak ilyeneket nézünk a moziba. De hát ha egyszer ezek olyanok, hogy premier közelben moziba kell megnézni... a sima filmek otthon is megnézhetősek, mert nincs olyan durva látványvilága, hanem a sztori a lényeg. Á, de mindegy, jó volt és kész. Kellett még ez a film az Infinity War előtt, amit persze alig várok. Egy csomó filmet alig várok idén, meg sorozatot. A Doctor Who is késik, pedig nő a doktor. Érdekelne, hogy katasztrófa lesz vagy zseniális, bár a szerelése nem tetszik, ami a promóképeken van, olyan béna. A többi doktor olyan jólfésült volt, jólfésülten ziláltak esetleg, de nem bénák. Tehát az idei a várakozás és rajongás éve. És a hajad is milyen. (igen, túl sokat hallom melóban... :D Aki nem tudná mi ez keressen rá, nem szennyezem a blogom azzal a rémes zeneszámnak titulált valamivel)

Nincsenek megjegyzések: