2011. augusztus 30., kedd

Álom

Szerintem egy pszichológus simán elmegyógyintézetbe dugna a mostani álmom után, vagy nem tom, de marha fura volt.


Először is egy dundi vagy inkább kövér 12-13 éves fiú bőrében voltam, aki egy majdnemhogy bentlakásos suliba jár. Reggeltől késő délutánig így 3 főétkezés a suliban van és a tanárok felügyelnek is a diákokra nem csak órára járnak azok. Na itt az étkezéseknél mindig a tesi tanár felügyelt, aki valamiért pikkelt rám, állandóan beszólt, leszidott és el akarta venni a kajám. De a többi tanár se kedvelt valamiért, az igazgató meg pláne... Szóval megvolt bennem egy alapszintű sértettség meg a kamaszos lázadás így ha piszkáltak hisztizve ugyan de próbáltam a magam igazát bebizonyítani, ezért tovább szekáltak. Aztán egyik reggel tea volt kaláccsal, a teámat elvette a tesi tanár és a kalácsomat is el akarta, én ekkor a tányérommal felpattantam, mert itt telt be a pohár és elszaladtam az igazgatóhoz, hogy nézze meg, el akarták venni a reggelimet. De nem hogy végig hallgatott volna neveletlen viselkedés miatt igazgatói intőt kaptam. Ezek után mikor kullogtam volna vissza az ebédlőbe a folyosón elkapott a tesi tanár, ekkor már a suli nagyrésze befejezte a kajálást így mindenki kint volt a folyosón. Megállított, kiütötte a kezemből a tányért utána meg kaptam jobbról két pofont, valamit visszaszóltam kaptam balról is kettőt. Csak úgy égett az arcom, szinte éreztem, hogy a kéznyomai ott vannak az arcomon. Ezek után német óra, ott valamire nem tudtam válaszolni megint pofon, itt már annyira felhúztam magam ezen, hogy óra után rögtön kiszaladtam az udvarra, ami tilos volt, így az iskolanővér jött utánam megkeresni. Én elbújtam egy bokor mögött és felhívtam anyut mi történt velem, amire csak annyit mondott, hogy biztos rosszat csináltam már megint és meg is érdemlem és nem hiszi el, hogy pofonokat kaptam, de az igazgatóiért még vár otthon a büntetés. Itt jött a teljes lelkitörés, még a saját anyám se hisz nekem! Feladtam magam az iskolanővérnek, akitől megint jött a maflás, majd hamvába holtan visszamentem az órákra.

Onnantól kezdve minden órán példásan tanultam, mindenre tudtam felelni ha kérdezték de olyan semmilyen se voltam viselkedésben, életunt, világutálat, néma gyerek. Mégis szapultak és bántottak. A tesi tanár egyre durvábban nyomta a dolgot. Az ebédemet rendszeresen elvette evőeszközökkel, így ha véletlen a leves megmaradt azt csak kiihattam a tányérból, mert az asztaltól való felállás egyet jelentett a befejeztem az étkezéssel és akkor már nem folytathattam. Így az ebéd rendszeresen egy pohár víz volt. A reggeli is nagyrészt nála landolt. Az uzsonna meg olyan semmiség volt, hogy az nem sok kalória bevitel volt. Ráadásul én voltam a boxzsákja tesi órákon. Tele voltam kék-zöld foltokkal meg talán borda töréssel is. Ráadásul csontsovánnyá is fogytam, de ez a logó ruhákban nem látszott, az arcomat meg senki se nézte, hogy milyen beesett. Ezek után egyik alkalommal akkora pofont kaptam, hogy elestem tompítás nélkül, betört a koponyám és bele is haltam. Az anyám ezek után találta meg a naplómat, természetesen otthon nehogy a tanárok elsumákolják a dolgokat. Ekkor derült ki számára, hogy végig igazat mondtam. De azért a kisöcsém ment a rokonokhoz, a tesi tanárt lecsukták, az igazgatót eltiltották a gyerekektől, mint bűntárs. A többi tanárnak meg megszűnt az állása, mert bezárták az iskolát. 

Na jöhetnek a tippek ez mennyire beteges álom. De előre bocsátom, hogy nem a saját anyám volt az anyám, hanem egy Weasley asszonyság kinézetű nő. De a tesi tanár a sztereotípiáknak megfelelő kigyúrt, napszemüveges állat volt, az igazgató meg Lumpsluck 2.

4 megjegyzés:

Anonymous írta...

Totál beteg álom! 10-es skálán 15. :) Azt viszont csodálom, hogy ilyen részletesen emlékszel rá.

Tündérke írta...

Ha ébredés után átgondolom, félálomban mielőtt végleg felkelnék akkor utána emlékezni szoktam rá. Vagy ha épp felijedek.

Ququc írta...

Sztem van egy új karid. :P :D

Tündérke írta...

Öö, ez most hogy? :D Egyébként nem igaz.