Nem horrort reklámozok hanem csak épp így érzem a reggeli eseményeket. Reggel korán kelés, 3 pohár víz leerőltetése a torkomon és még így is össze voltak esve a vénáim, mikor anyám megpróbálta lecsapolni a vérem az éves vérvételhez. Miután meg lett 2 fiola, a 3. szenvedés, a 4.-be megint lett elég én meg végig az ágy jobb oldalán lévő vasalódeszkát bámultam vagy a belső szemhéjamat. Igen, rosszul vagyok a saját véremtől. Máséval semmi bajom, na de a sajátom... Brrr.
Most meg nem bírom összeszedni magam, hogy bemenjek a laborba, mert a karom le akar szakadni plusz szédülök, de nem valószínű, hogy a vérveszteségtől, ha meg igen, akkor régen gáz van. De ááá, ez annyira szar, ennyitől rosszul vagyok?! Ráadásul anyám még ugyan kíméletes és pontos. Bele se merek gondolni mi lenne ha valami nővérkéhez kellene járni a vérvételi állomásra vagy hova és nem találná a fonnyadt vénám és karistolni a karomba a vénám után kutatva. Brrr... belegondolni is szörnyű. De attól a karom még fáj.
Más is rosszul van utána egész nap vagy csak én vagyok ennyire silány? Tisztára olyan érzés mintha nem lenne vér a fejemben, olyan könnyű, mindjárt elszállok, de azért lüktet a fejem és fáj és azt se tudom hol áll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése