2010. január 18., hétfő

Álmatlanság

Analitika bukta, 29én pótvizsga. Ráadásul valami nagyon nem kóser nálam... Hajnal 4ig fent vagyok ha akarok ha nem... reggel 9-11 között kiugrok az ágyból megyek teszek-veszek aztán jön egy álomkór és mosott szarrá változok majd valami láthatatlan határátlépés este 8 körül és megint pörgök hajnal 4ig... A tanulás meg... ehh... még mindig nem megy folyamatosan teljes odafigyeléssel, pedig próbálkozom, már átrendeztem a szobám, hogy semmi ne legyen szem előtt, ami elvonná a figyelmem, gépet eldugom, netet széthúzom vagy reggel gyorsan körbenézek, semmi izgi, jó letudva és akkor maradhat bekapcsolva, mert minden sorozatot megnéztem, új még nem töltődött le így filmet nézni nem tudok rajta. De akkor is szörnyű vagyok... téblábolok a lakásban, leülök a tv elé, kapcsolgatom majd ki, mert semmi izgi, megint téblábolás, aztán fenéken billenten magam, hogy tanulni kellene. Szervesre elégtelenért megyek szerintem és analitikának még jobban neki fekszek, azt mindenképp meg akarom csinálni, szükségem van, akarom, a szerves körül meg túl sok a rémhír.. "Látom mindent tud, viszont nem érti, elégtelen." Na így.. hát kár készülni ha előre borítékolva van az egyes bárhogy tanulom szét magam, csak azért mert nem igazán vagyok képes felfogni a dolgokat pár előadás meg összecsapott szeminárium után. Meglátjuk, meglátjuk, a lényeg, hogy most nagyon nem tudom mi van. Lehet a furcsa életritmusom okozza? De a vicc, hogy pénteken G.-nél aludtam és éjfél előtt szerintem már aludtam, nála lazán beálmosodom és órákat alszok, itthon meg nézem a plafont, hogy mi van mááár. Most a lakás miatt vagy mert egyedül kell elaludnom? Jó kérdés. G. meg bezzeg azt hiszi direkt csinálom, hogy ilyen marha sokáig fent vagyok... de ma este csak azért sem, birkákat számlálok, beverem a fejem a falba vagy valami, de "időben" elalszom, csakazértis.

2 megjegyzés:

zoltán. írta...

én amikor sosem tudok elaludni csak későn akkor direkt nagyon korán felkelek hogy este tudjak aludni.:) bár néha nem válik be. gondolom te is próbáltad már.

Csiga írta...

Én az álomkor fordított verziójában szenvedek. Bárhol, bármikor... De Dani nélkül szakaszosan, és furán. Sztem az a baj, hogy nincs melletted a pasid. :)