Gyilkos méhek támadása

Vizsgaidőszak vége egy vidéki barlangban vízibomba csata. Csapatom utolsó végső nagy rohamra készül és sikerül, már csak a vezérük Worf (star trek, első kinglon csillagflotta tiszt) maradt, aki nekem jut, hogy egy óriási lufival eltaláljam. Kétszer mellé megy, kicsúszik a kezemből de nem pukkan szét, az utolsó eltalálja, nem mellesleg ő egy vizsgáztató tanár. Ekközben egy másik tanár élete nagy felfedezésén dolgozik, megtalálni egy gyümölcsöt, ami az eperre hasonlít csak zöld, édesebb és barlangok falán terem. Az egyik mélyedésben és észrevesz egyet, aztán valaki hátra megy az egyik hátsó terembe és a plafon tele van vele, aztán egyszer csak megjelenik egy méhecske.... majd több és több és több. Valaki elkiáltja magát, hogy FUTÁS!, más valaki ekkor véletlen a méhek felé dob egy lufit ami a falon csattan egy kis vízet szórva a plafonra és a gyümölcsökre és rajtuk a méhekre. Felzöngenek és visszhangszerűen a barlang mélyebb részeiben is rengeteg, rengeteg méh. Elkezd mindenki futni. Hazamegyünk egy pillanatra nagyanyámhoz bemegyek, hogy há, elmentünk tőlük, nincs gáz. Jön a telefon, hogy a méhek elindultak a város felé. Kimegyek az udvarra és hatalmas méh raj közeledik, gördeszka elő és futás. De utolérnek és már csipkedik a nyakam ekkor a fehér kapucnis felsőn a kapucnit a fejemre húzom, de akkor a derekam van kint. Gördeszkázni nem tudok de ráfekszek és az úttesten előadom azt a lesiklós verziót, kerülgetem a kocsikat és robogok a Szabó Kálmánon. Amikor kiérek a hídra egy gyors kanyar két rendőrautó között és bekiabálom nekik, hogy "Vigyetek kórházba!". Ekkor már a sarkamban a méhraj, robogok le a hídon majdnem felborulok és csipkednek a méhek aztán egyszercsak áthaladok egy füstcsíkon és eltűnnek. Telefon jön megint, egy sávban meggyújtották a környéket így amögött biztonságos, amelyik méh át akar azon menni elpusztul (senki ne kérdezze miért). Mindenki sikítva rohangál illetve a füstsáv másik oldalán várakozik. Aztán olyan mozisan egy nő felsikolt, ott is jönnek. A füstcsík másik oldalán egy másik raj közeledik, mindenki őrült futásba kezd a legközelebbi épület felé, ami vagy kórház vagy egyetem, fene se tudja viszont van egy hatalmas előadóterme. Ajtó a tetején mindenki rohan, hogy megyünk itt is tovább ahogy eddig az épületen, aztán leérve nincs tovább, ez egy terem átjáró nélkül. Lent fent állok az egyik ablakban (elől hátul két hatalmas ablak) és látom ahogy a felső ablak felé jön a méhraj és az első része lekoppan az üvegről, az emberek sikoltozva menekülnek ki a teremből és az utolsó becsukja az ajtót, hárman maradunk, egy öreg nő, egy középkorú pasi és én. Halálravártan és megszólal a nő. "A szellőzőn úgyis bejutnak."

Ui.: Szervesen buktam... jövőre ismétlés.