Most kezdek elérni arra a pontra, hogy kész vége, nem érdekel, feladom, lesz ami lesz. Vagyis jobban mondva most kezdem még jobban elérni, eddig is így álltam hozzá, de most már végképp. Se szép ruhám, se c kosaram, se tudásom... Szóval esélytelen, hogy meggyőzem a tanárt szép pislogással, hogy de bizony én tudom csak most valahogy nem megy... Azt számolgattam, hogy ha bukom ezt a tárgyat még akkor is bőven az elvárt kreditérték felett leszek. Mondtam már, hogy leszarom? Idegösszeomlás és hasonlók, óóje. Hétfőn minden létező dolgon sírógörcsöt kaptam... egy hangosabb szótól, egy átsuhanó gondolattól, random az elkeseredettségtől. Én úúúgy de úúúgy szeretem a vizsgaidőszakot, hogy azt el se tudom mondani... szadista egy állat volt, aki kitalálta. Vissza akarok menni a középsuli témazárókat írni, brühühü.És mi az hogy Törpilla eredetileg fekete hajú rusnya lombik törp?! Egy világ dőlt össze bennem...
4 megjegyzés:
egy hónapja megy a vizsgaidőszak, tipikus a kiborulás ekkortájt... never give up, never surrender! ;)
Én is ideértem végre, de nehéz volt... az előző blogod most akkor megszűnt vagy jelszavas vagy mi történt?
És felajánlanám ám hogy bemegyek helyetted vizsgázni, de semmire nem mennél vele... :(
Jelszavas és anno elküldtem neked a jelszót, msnen írtam...:D De konkrétan megszűnt úgy, hogy írjak rá, már csak azért van, hogy visszaolvasgassam mi volt régen.
Hmm pedig az utóbbi időben mintha már nem kellett volna hozzá jelszó... nah mindegy, majd olvasom ezt, ha ez az aktuálisabb úgyis. :)
Megjegyzés küldése