2010. november 8., hétfő

Mai reggel

Nem az évfolyamom elbaszott, hanem mi ketten barátosnéval. (az egyetemen a legtöbben úgy emlegetik a biomérnök évfolyamom, hogy az elbaszott évfolyam és mily találó, az órák 30% van akkor megtartva, mint a 3 éve ideadott a tantervben elő van írva) Még szeptember közepén lefixáltuk az évfolyam felelőssel, hogy a főtárgyunk szakmai gyakorlatát nov 15-i héten csináljuk két másik csajjal. Tegnap délután írt egy üzenetet barátosnénak, hogy ugye nem felejtettük el? Barátosné este 11kor vette észre és akkor hívott, hogy most mi a rák van, így csak ezért mentünk be ma reggel mi kettecskén, hogy tisztázzuk mi van. Erre kiderült, hogy mi vagyunk erre a hétre kiírva, a másik párosból egyik csaj még vidékről utazott be éppen a kollégiumba, másik békésen aludt otthon. A tanár azzal kezdte, hogy másik kettőnek egyes, és nem teljesített gyakorlat, erre kézzel-lábbal próbáltuk magyarázni, hogy mind a négyen úgy tudtuk, hogy jövő héten vagyunk, tegnap estig ebben a hiszemben is voltunk csak a biztonság kedvéért jöttünk be ketten. Szóval most jöhetünk majd vissza december elejei héten mikor éppen zh dömping lesz, fasza. Ráadásul még a 8 órai előadást is lekéstük, de beszambáztunk 20 perc késéssel utolsó előtti sorba, hogy azért teljesen ne maradjunk le. De kb az óra egészén azon járt az eszem, hogy hogyan kéne megfojtani az évfolyam felelős libát, akinek nem ez volt az első húzása. Tavaly törölt ismerősei közül iwiwen, ezért majdnem lemaradtam egy zhról, amit körüzenetben küldött szét az ismerősök között -.- , ha barátosné nem szól, akkor buktam volna egy tárgyat. Szóval a reggel igen csak viccesen indult. Felkeltettünk 3 embert, a vérnyomásom 30 perc alatt végigment az egész skálán amit még normál ember el tud viselni és a mobilom 36%ról lemertül 5%ra. (de 10en xedik hívásra felkeltettem a libát reggel, háhá)

Nincsenek megjegyzések: